Celldömölki Nagyboldogasszony templom

Római Katolikus Plébánia Celldömölk

2019. március 24. – Nagyböjt 3. vasárnapja
  1. Március 25-én, a jövő hétfőn lesz Urunk születésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony. Az esti szentmisén lelki adoptálás lesz templomunkban. 9 hónapon keresztül lélekben adoptálunk (örökbe fogadunk) egy megfogant, de veszélyben lévő magzatot, akinek életét csak Isten ismeri, és imádkozunk, hogy szülei vállalják az ő életét. Ezzel a fogadalommal és imával sokat tehetünk azért, hogy több gyermek születhessen hazánkban is.

    Uram Jézus! Édesanyád, Mária közbenjárására, aki szeretettel szült világra Téged, valamint Szent Józsefnek, a bizalom emberének közbenjárására, aki születésed után gondoskodott Rólad, kérlek Téged annak a meg nem született gyermeknek érdekében, akit lélekben adoptáltam, és akit a halál veszélye fenyeget. Kérlek, adj szüleinek szeretetet és bátorságot, hogy meghagyják gyermekük életét, melyet Te magad rendeltél számára. Ámen
  2. Március 29-én pénteken és 30-án szombaton lesz nagyböjti lelkigyakorlatunk, amelyet Gombos Bálint, Gencsapáti plébánosa vezet. A lelkigyakorlat részletes programja:
    • Pénteken ¼ 6-kor keresztúti ájtatosságot tartunk. 6 órakor kezdődik a lelkigyakorlatos szentmise.
    • Szombaton délután 5 órától szentségimádást tartunk a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszusra készülve.
    • Szombaton az esti szentmise keretében kiszolgáltatjuk a betegek kenetét, amelyet minden 60 év feletti testvérünk felvehet, illetve azok is, akik ennél fiatalabbak és súlyosabb betegségben szenvednek. A szentség felvétele előtt végezzük el szentgyónásunkat, akik ezt még nem tették meg az elmúlt napokban.
    • Pénteken és szombaton délután 5 órától lesz gyóntatás. Többen is gyóntatunk. Igyekezzünk ezen alkalmakat kihasználni húsvéti lelki készületünkre.
  3. A betegek, idősek gyóntatása otthonaikban április 16-án, kedden lesz. Ha valakinek van ilyen hozzátartozója, kérjük, április 10-ig jelentse be a plébánián, illetve a sekrestyében.
  4. A jövő vasárnap hajnalban életbe lép a nyári időszámítás. Ne felejtsük az órákat előre állítani.
  5. Ebben az esztendőben az egyházmegyei zarándoklatot, 2019. május 1-re a Megyéspüspök úr Szentgotthárd – Zsidára hirdette meg, Brenner János boldoggá avatásának első évfordulója alkalmából. A zarándoklatra autóbuszt indítunk, amelyre a sekrestyében és a plébánián lehet jelentkezni. Továbbra is várjuk a jelentkezéseket!
  6. A héten búcsút vettünk Ábrahám Mária és Ostffyasszonyfán Tóth Vincéné Magdolna testvéreinktől. Adjon az Úr örök nyugodalmat nekik†
  7. Házasság szentségében részesültek Bertalan Károly – Székely Violetta. Sok boldogságot kívánunk nekik!
  8. Vasárnap 8 órakor Vönöckön és Kemenessömjénben, ½ 12 órakor Ostffyasszonyfán lesz szentmise.

Fíliák

Vönöck: Szent István király templom

A Kemenesalja lankás lejtőjén, Celldömölktől északra találjuk a 850 körüli lélekszámú községet. Északi határát a Cser egyenletes fennsíkja teszi ki, amelyet többnyire erdő borít. A délkelet felé lassan ereszkedő lejtő falu feletti részén sok helyen szőlők, nagyüzemi gyümölcsösök díszlenek. A határ alsó részén, a Cinca patak mellékén főként szántóföldeket, helyenként réteket találhatunk.

Műúton Celldömölkről közelíthető meg legegyszerűbben, Kemenesszentmárton érintésével. Innen tovább Kenyeri felé egy hosszú, de nagyon szép, erdők között vezető út visz át a Cser fennsíkján. Vasútja, és így állomása az 1979-es évben megszűnt. Már a római korban is lakott volt a környék, Vönöck és Kemenessömjén - Kemenesmihályfa határában haladt el egy római hadiút. Ezt az utat még a középkorban is használták, s kavicsos nyomát ma is fel lehet fedezni a szántásokon egy római sírt tártak fel az út mellett, belőle egy tégla került elő, melyet a művelődési ház falába építettek be.

A község nevét legkorábban 1265-ben említik meg írásos formában. Története során végig köznemesek, kisnemesek birtokolták.

A település első hiteles írásos említése 1303-ból maradt fenn, Wenyzk formában. (Más források szerint még korábban: 1265 - Vonoz). Története során végig köznemesek birtokolták.

1567-ben német zsoldosok dúlták fel a falut, majd a töröknek kellett többször hódolniuk. A 17. században a Horváth família volt a település földesura, majd a Boda család is jelentős birtokokat szerzett itt. A reformáció idején a falu lakóinak többsége az evangélikus vallásra tért át.

1811-12 között a hajdan volt Farkas-kúriában élt Kisfaludy Károly író, költő, és itt írta a "Tatárok Magyarországon" című művét is. A községben halt meg 1923-ban Jankó Sándor földmérő, főiskolai tanár, az első magyar fotogrammetriai könyv szerzője.

A 20. század első felében a Miskolczy, a Pfeiffer és a Karátsony család rendelkezett itt jelentősebb birtokokkal.

A Petőfi Sándor utcából Szombathelyre, a Vasi Múzeumfaluba került egy hosszúágas, kontyolt tetejű, kétlakásos szegényparaszti porta.

Vönöckön hagyománya van a farsangi álarcosbálnak, a májusfaállításnak; nyaranta, június környékén a falunapnak, és kétévente októberben a szüreti felvonulásnak és bálnak.

A Szent István királynak szentelt templom 1943-ban épült, 2001-ben új harangot kapott

© by brs 2012-2017